A múlt

Mindig is férfipárti voltam.
Az általánosiskola talán legmenőbb 8-os fiúja volt. Vicces, jól öltözött, vagány tipus. Mi más kell egy épphogy felsős kislánynak?
Mióta az eszem tudtam mindig fodrász szerettem volna lenni, gyermekkorom felét fodrászatokban töltöttem. Valamiért mégis a világ legótvarabb frizuráit viseltem, tudod.. amikor a bilit a fejedre teszik és körbenyírják. Szóval rövidhajú kislány voltam, talán az egyetlen az osztályban, nem túl feltűnő, kicsit harsány, testalkatomat tekintve vézna. Volt amikor kiközösitettek.. visszagondolván annyira nem is baj, rohadtul megerősített!
Aztán valamiért elkezdett foglalkozni velem, jött a haverjaival az osztálytermem elé pusziért, szünetekben fogócskáztunk, a sulibulikban ő is zenélt, én meg menőztem a háttérben. Iskola után nagyon ritkán találkoztink, mert elég messze laktunk egymástól, én pedig az utcabeliekkel bandázhattam. De azért néha eljött, mivel ő már "nagy" volt. Nem voltunk mi igazából sehogy, hogy is lehetne lenni 10-14 évesen? Egyszerűen csak rajongtam érte, de hamar vége lett a tanévnek, aztán eltűnt. Hova? Új iskola egy másik városban, új környezet, új pajtások.
Én pedig jártam tovább az általánost, nem jó gyerek módra, kicsit mintha lázadó féle lettem volna. Félévkor, évvégén minden jegyem kitűnő volt, kivéve a magatartásom.. igen, dumáltam az órán, tesiórán leszartam a tornadresszt és a Manchaster Unitedes Beckham 7-es mezét viseltem, ami ráadásul még piros is volt. Kitűntem és nem bántam. Ballagáskor az igazgató úr ( aki amúgy csipázott) meg is említette, hogy nem fog elfelejteni emiatt.
Szóval teltek az évek, szakközépiskola... nyilván nem fodrászképzőbe jártam, anyám egy közelebbi iskolába iratott. Eleinte mérges voltam, de ez már az első héten megváltozott. Fiú iskola javarészt.. szuper! 3-4 lány osztálytársam lehetett, akikkel jóban voltam. Minden megváltozott, reggelente és délután hazafelé felültem a kék buszra, csavarogtam a városban és nyitott szemmel jártam, kerestem őt. Nagyon ritkán láttam, de ő akkor már kocsit vezetett, sokkal menőbb volt. Na de mi a franc? 6 év eltelt és őt keresem? Én fülig szerelmes voltam belé, amíg ő csak egy kislányt szédített, igazából csak szórakozott? Volt közben persze néhány röpke szerelemnek mondható valami kapcsolat féleség, mégis csak körbevettek a pasik. Viszont amint vége lett, olyan mintha meg sem történt volna, a gondolataim máris rajta kalandoztak.
Kellett hozzá úgy 8 év mire találtam valaki mást akiért rajonghatok. Természetesen ezeket is leírom részletesen, de előbb jöjjön a végelszámolás.